REGULAR Könyvelő Iroda

Kapcsolt vállalkozás fogalma a társasági adóban és az evában 2010-től

Nyomtatás PDF

A kapcsolt vállalkozás illetve a kapcsolt fél fogalmával minden adózással kapcsolatos törvényben találkozunk. Általában szankcióval összekapcsolható kiemelt figyelem kíséri az adózás során ezt a jogviszonyt.

2010-től változik a kapcsolt vállalkozás fogalma a társasági adó és az eva rendszerében. Ennek alapvetően két figyelemreméltó következménye van:

- olyan vállalkozások is kapcsolt viszonyba kerülnek a változás miatt, akik eddig nem álltak egymással ilyen jogviszonyban, és

- a társasági adó szerinti fogalmat kell használni az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozók esetében is.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 4.§-ának 23. pontja értelmében

2010-től kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll.

A változás első pillanatra nem szembetűnő, mert az egész megfogalmazás érthetetlen az alkalmazók számára már évek óta, de ezzel senki nem törődik, különösen a jogalkotók nem. Pedig könnyebb egy jogszabály előírásaihoz igazodni, ha értjük a fogalmat, a szabályt.

Ha összehasonlítjuk a régi és az új definíciót, akkor azt látjuk, hogy két ponton változott a kapcsolt vállalkozás fogalma a társasági adóban.

Az egyik változás jövő évtől az, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és a külföldi telephelye is, mintha független vállalkozások lennének. Ezért az ő esetükben is vizsgálni kell a szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazását az előírt feltételeknek megfelelően.

A másik változás az, hogy a közeli hozzátartozókat - ha két vagy több vállalkozásban külön - külön rendelkeznek többségi befolyással, - ún. harmadik személynek kell tekinteni, és ezért a vállalkozások között értelmezhetővé válik a kapcsolt viszony. Így van ez még akkor is, ha egymás cégében nincs tulajdonrészük. Ez a veszélyesebb változás azokra vonatkozóan, akik közeli hozzátartozói is egy-egy vállalkozás többségi tulajdonosai.

Közeli hozzátartozók a Polgári Törvénykönyv szerint, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén:

- természetes személy,

- jogi személy, vagy

- jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

a vállalkozásban a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (Ptk. 685/B. § (1) bekezdés).

(További értelmezés található a Polgári Törvénykönyv magyarázatában. Például: meghatározó befolyás.)

Nézzünk egy példát, hogy érthetőbbé váljon az ún. harmadik személy bekerülése a törvény szövegébe!

Katuska Béla többségi befolyással (60%-os üzletrésszel) rendelkezik a Kata Kft-ben, melynek másik két tulajdonosával nincs rokoni kapcsolatban. Katuska Béláné a Bala Betéti Társaságban rendelkezik többségi befolyással (55% vagyoni betéttel). A Bala Bt másik tulajdonosa a barátnője. Katuska úr nem tulajdonos a Bt-ben, és Katuskánénak sincs üzletrésze a Kata Kft-ben.

(Egy leírt példa esetében a tulajdonosok többségi befolyását a tulajdonosi részesedés százalékával szoktuk jellemezni, de ne feledjék, hogy lehet más értékű a szavazati jog, vagy a vezetők kinevezésének joga, a társasági szerződésben megfogalmazottak szerint.)

2009-ben a példa szerinti esetben nem beszélhetünk kapcsolt vállalkozási jogviszonyról a Kata Kft és a Bala Bt között.

(Megjegyzem, ha bármilyen kicsi arányban tulajdonos lenne a házasfél a másik cégében, akkor már kapcsolt vállalkozásról beszélhetnénk a Kft és a Bt között, mert a házaspár szavazatai összeadódnak. Bejelenteni akkor kell, ha egymással üzleti kapcsolatba kerül a két cég. Ugyanakkor kapcsolt viszony van a Kata Kft és Katuska Béla között, valamint Katuska Béláné és a Bala Bt között. Ennek elsősorban kölcsönügyletek esetén van jelentősége.)

2010-ben a társasági adózás szempontjából akkor is kapcsolt vállalkozásról beszélünk a Kata Kft és a Bala Bt között, ha a példa alapadatai változatlanok, vagyis nincs részesedése a férjnek a felesége cégében, és a feleségnek sincs tulajdonrésze a férj cégében.

Ennek oka az, hogy a férj és a feleség ún. harmadik személynek minősül az új előírás szerint. "Kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni." A bejelentési kötelezettség teljesítése az egymással létrejött üzleti kapcsolatot követő 15 napon belül esedékes.

Alapvető tanácsom, hogy ne létesítsenek egymással üzleti kapcsolatot. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, akkor nagyon ügyeljenek az alkalmazott ár nagyságára, az esetleges kölcsönszerződésben szereplő kamatra, a jegyzett tőke emelésére, valamint az alultőkésítési szabályra!

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 5.§-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli, az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Tehát a két törvény azonos fogalmat használ a kapcsolt vállalkozások tekintetében.

Mivel a társasági adóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási jogviszony fogalma 2010-től változott az ún. harmadik személy fogalmával (is), ezért nem kell a közeli hozzátartozóknak egymás cégében tulajdonrésszel rendelkezniük ahhoz, hogy cégük kapcsolt vállalkozásnak minősüljön, ha mindenki a saját cégében többségi befolyással rendelkezik. Elég hozzá a rokoni kapcsolat, mely üzleti viszony (egymásnak történő számlázás) esetén 100%-os adóalap-növeléshez vezet.

Visszatérve az előző példához, ha a Kata Kft bevételt szerez a Bala Bt-től, - azaz számláz neki, - akkor annak kétszerese után kell majd a 30%-os egyszerűsített vállalkozói adót befizetni 2010-ben.

Megfontolandó tehát az egyszerűsített vállalkozói adó rendszerében is az a tanács, hogy a közeli hozzátartozók, vagyis a többségi tulajdonnal rendelkező házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér vállalkozásai ne létesítsenek egymással üzleti kapcsolatot.

Megjegyzem, hogy az adózás rendjéről szóló törvényben egyelőre nem változtatták meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát. Ez kicsit zavaró.

Rövid hírek

Változott a "sárga csekk" teljesítési ideje !!!

Az átutalási megbízással történő készpénz befizetés, amit hétköznapi nyelven "sárga csekkes befizetésnek" szoktunk nevezni, a 2010. április 30-áig érvényes szabályok szerint a Magyar Posta pénztáránál történő befizetéssel teljesítettnek volt tekinthető. A befizetők hosszú évek alatt megszokták, hogy a sárga csekken feltüntetett fizetési határidő számukra a postai befizetés határidejével azonos.
2010. május elsejétől azonban a fizetési megbízás azon a napon teljesül, amikor a pénz a kedvezményezett (pl. a szolgáltató) számláján megjelenik. Ezt a módosítást a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény, és annak nyomán a Magyar Nemzeti Bank rendelete (A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009 (VIII.6.) MNB rendelet) írja elő.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) most arra hívta fel a figyelmet, hogy kövessék figyelemmel a számláikban feltüntetett fizetési határidőket, és a lejárat előtt legalább két nappal korábban fizessék be csekkjeiket a postán. A posta részére a jogszabály ugyanis maximum 2 napot engedélyez a befizetett összeg címzetthez történő átutalására.