Házipénztár napi készpénz záró állomány maximális mértéke

Nyomtatás PDF

Írta: Hajdu Ilona

2009. január 1-től lépett hatályba a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény azon módosítása, mely szerint a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlagára korlátozást kell alkalmazni.

Idézem a törvényhelyet: "A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 1,2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni."
Először is szögezzük le, hogy ez az előírás kizárólag azokra vonatkozik, akik a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, kivéve néhány olyan tevékenységet, melyek készpénzkészletére más törvény fogalmaz meg szabályt. A bevételi nyilvántartást vezetőkre - például: átalányadósok, bevételi nyilvántartást vezető evások, - ez a jogszabályhely szintén nem vonatkozik.
A számviteli törvény hatálya alá tartozóknak a pénzkezelési szabályzatukban rendelkezniük kell legalább a következő tárgykörökről:
  1. a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről,
  2. a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről,
  3. a pénzkezelés felelősségi szabályairól,
  4. a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról,
  5. a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről,
  6. a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről,
  7. a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról,
  8. az ellenőrzés gyakoriságáról,
  9. a pénzszállítás feltételeiről,
  10. a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről,
  11. és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.
Tehát a pénzkezelési szabályzatban napi záró állományt kell (és eddig is kellett) meghatároznunk. Most csak annyi változott, hogy az általunk meghatározott napi készpénz záró állomány összesítése alapján megállapított havi átlag ne haladja meg az előző évi bevétel 1,2%-át, vagy 500 ezer forintot, ha ez utóbbi a nagyobb. E szabályozás a szervezet egészére vonatkozik, és nem telephelyenként értendő, akárhány házipénztárral dolgozik a cég.
Amire még figyelnünk kell:
- Amíg nincs a taggyűlés által elfogadott, jóváhagyott éves beszámolónk a tárgyévet megelőző évről, addig az azt megelőző év eredménykimutatásának összes bevételeihez viszonyítunk. Jelenleg, vagyis januárban a 2007. évi jóváhagyott eredménykimutatás adatai érvényesek. Ennek a 1,2%-át kell kiszámítanunk.
- Előfordul, hogy egy munkanapon nincs készpénzmozgás. Sem a bankból nem vettek fel pénzt, sem pedig készpénzkiadás nem volt. Például egy szerdai munkanapon. Ilyenkor a keddi záró pénzkészlet lesz szerdán is a záróadat.
- Figyeljünk fel a rendelkezés szövegezésére! Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Tehát az adott hónap minden naptári napjára kell adat a záró készpénzállományról. Szombatra és vasárnapra is, illetve az ünnepnapokra. Ilyenkor az utolsó zárókészlet adata "megy tovább". Tehát a pénteki záró készpénzkészlet a szombati és a vasárnapi adat is. Ebből leszűrhető, hogy a készpénz pénteki záró összege általában háromszor "vesz részt" az átlagszámításban. Ha ez az összeg kicsi, az lefelé húzza a havi átlagot.
- Mindig az adott hónap naptári napjainak számával osztjuk a készpénzállomány halmozott összegét.
Nézzünk egy példát 2009. januárra vonatkozóan!
Készpénz záró egyenlegek, az egyszerűség kedvéért ezer forintban:

Jan. 5.
964
Jan. 12.
652
Jan. 19.
1.562
Jan. 26.
362
Jan. 6.
1.203
Jan. 13.
1.829
Jan. 20.
1.142
Jan. 27.
1.924
Jan. 7.
810
Jan. 14.
1.200
Jan. 21.
725
Jan. 28.
1.561
Jan. 8.
2.524
Jan. 15.
421
Jan. 22.
603
Jan. 29.
1.089
Jan. 9.
506
Jan. 16.
270
Jan. 23.
520
Jan. 30.
826

Kiegészítő adatok:
2008. december 31-én a készpénz záró pénzkészlete: 2.006 ezer forint.
2007-ben az eredménykimutatás szerint az összes bevétel:
100.000 árbevétel + 65 egyéb bevétel + 9 pénzügyi bevétel = 100.074 ezer összes bevétel
Januárban a naptári napok száma 31 nap.
Az átlagszámítás osztandója (a tört számlálója) a következő számok összege lesz:

Jan.1.
2.006
Jan.5.
964
Jan.12.
652
Jan.19.
1.562
Jan.26.
362
Jan.2.
2.006
Jan.6.
1.203
Jan.13.
1.829
Jan.20.
1.142
Jan.27.
1.924
Jan.3.
2.006
Jan.7.
810
Jan.14.
1.200
Jan.21.
725
Jan.28.
1.561
Jan.4.
2.006
Jan.8.
2.524
Jan.15.
421
Jan.22.
603
Jan.29.
1.089
 
 
Jan.9.
506
Jan.16.
270
Jan.23.
520
Jan.30.
826
 
 
Jan.10.
506
Jan.17.
270
Jan.24.
520
Jan.31.
826
 
 
Jan.11.
506
Jan.18.
270
Jan.25.
520
Mind:
32.135

Ha sikerült a naptári naponként meglévő készpénz összegét pontosan összeadni, akkor azt kell elosztani a naptári napok számával, és megkapjuk a havi átlagot.
32.135 : 31 = 1.037 (kerekített) ezer forint.
Ezt kell viszonyítani az előző évi jóváhagyott bevétel 1,2%-ához (felső korlát) :
100.074 * 0,012 = 1.201 ezer forint kerekítve.
Tehát a tényleges havi átlagos készpénzkészlet nem haladja meg a lehetséges felső korlátot. Megjegyzem, hogy ha áprilisban lesz a 2008. évi beszámolót elfogadó taggyűlés, akkor ezt újra kell számolni az újabb összes bevétel alapján.
A példából látható, hogy a napi záró készpénz-készletek között a felső korláthoz viszonyítva vannak nagyobb értékek is. Főleg azért, mert december 31-én viszonylag magas értékkel zártunk, s ez elve a munkarend miatt négyszer vett részt az egyszerű számtani átlag számlálójában. De több magasabb érték szerepelt a hónapban (például: január 8-án). A levezetett példa azonban nem szól a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, melyet meg kell határoznunk a számviteli politikánkban (pénzkezelési szabályzatunkban). Mennyi legyen a napi készpénz záró állomány maximális mértéke? A példából látható, hogy a készpénzkészlet igen eltérő lehet, de ennek ellenére belül lehet maradni a felső korláton.
- Ha az általunk meghatározott napi maximum értékére a felső korlátot határoztuk volna meg, akkor a január hónapon belül elég sokszor túlléptük volna. Vagyis a saját szabályzatunkat nem tartottuk volna be. Pedig a szabályszerűség ellenőrzése a komplex ellenőrzési tevékenység részét képezi.
- Ugyanez a helyzet, ha a napi maximum alatta van a felső határértéknek.
- Valójában az látszik célszerűnek, ha a pénzkezelési szabályzatunkban úgy határozzuk meg a napi maximumot, hogy megnézzük az elmúlt évek tényleges adatait, s azt vesszük figyelembe azzal a kitétellel, hogy ennek az a feltétele, hogy törekednünk kell a záró készlet csökkentésére annak érdekében, hogy havi átlagban ne haladjuk meg az előző évi összes bevétel 1,2%-át (vagy az 500 ezer forintot). Változás !!! 2009. jan.1-től az előző évi összes bevétel 2 %-át (vagy 500 ezer forintot)
Amit fontosnak tartok elmondani, hogy a napi készpénzkészlet nyilvántartása még két - három fős cégeknél sem lehet a könyvelő feladata. Ennek legfőbb oka, hogy a számviteli törvény 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján, a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg rögzíteni kell. Ebből az következik, hogy ott, ahol kezelik a készpénzt, és az, aki kezeli, a készpénzforgalomról naprakész nyilvántartást kell vezetni. Ez a nyilvántartás az analitikus nyilvántartás (napi, időszaki pénztárjelentés, pénztárkönyv stb.). Lényege, a napi egyenleg és a forgalom kimutatása.
Annak eldöntése, hogy ki vezesse a folyamatos, naprakész pénztári nyilvántartást, attól függ, hogy a készpénz kezelője függetlenített pénztáros, vagy erre kijelölt dolgozó, vagy esetleg maga az üzletvezető, ügyvezető, tulajdonos. Természetesen, amennyiben nem függetlenített pénztáros kezeli a készpénzt, a társaság készpénzét kezelő ügyvezetőre, ügyvezető-tulajdonosra is vonatkoznak a pénzkezelésre vonatkozó előírások. A készpénzmozgásokat a megfelelő bizonylatok alapján nyilván kell tartani, a készpénzt a pénzkezelési szabályzatban meghatározott helyen és módon őrizni kell, biztosítani kell a készpénzállomány, továbbá a napi készpénz záró állomány - társaság által meghatározott - maximális mértéke megtartása ellenőrzésének lehetőségét. Ez utóbbi követelmény csak a helyszínen, az ügyvezető, az ügyvezető-tulajdonos által naprakészen vezetett nyilvántartással teljesíthető. Ha az ügyvezető, az ügyvezető-tulajdonos helyett a pénztárjelentést a könyvelőirodák havonta utólag készítik el, akkor a pénzkezelő helyen nincs naprakészen vezetett nyilvántartás, nem biztosítottak a pénzkezelés szabályszerűsége ellenőrzésének feltételei sem.
A pénztárjelentés utólag történő elkészítése ellentétes a számviteli törvény hivatkozott tételes előírásaival, amit a könyvelési programok - a rögzítés dátuma alapján - még bizonyítanak is. A készpénzállományt érintő pénzmozgások nyilvántartásának naprakész és folyamatos vezetése tehát - függetlenített pénztáros vagy megbízott dolgozó hiányában - az ügyvezető, az ügyvezető-tulajdonos feladata. A társaság adottságai, körülményei figyelembevételével elkészített részletes szabályzatnak ezt tartalmaznia is kell. Ez nem gátolja azt a lehetőséget, hogy a könyvelést követően, - ami lényegesen később történik a készpénzmozgásnál - az adatokat egyeztessék a két nyilvántartásban (könyvelési karton és pénztárjelentés).

Rövid hírek

Változott a "sárga csekk" teljesítési ideje !!!

Az átutalási megbízással történő készpénz befizetés, amit hétköznapi nyelven "sárga csekkes befizetésnek" szoktunk nevezni, a 2010. április 30-áig érvényes szabályok szerint a Magyar Posta pénztáránál történő befizetéssel teljesítettnek volt tekinthető. A befizetők hosszú évek alatt megszokták, hogy a sárga csekken feltüntetett fizetési határidő számukra a postai befizetés határidejével azonos.
2010. május elsejétől azonban a fizetési megbízás azon a napon teljesül, amikor a pénz a kedvezményezett (pl. a szolgáltató) számláján megjelenik. Ezt a módosítást a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény, és annak nyomán a Magyar Nemzeti Bank rendelete (A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009 (VIII.6.) MNB rendelet) írja elő.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) most arra hívta fel a figyelmet, hogy kövessék figyelemmel a számláikban feltüntetett fizetési határidőket, és a lejárat előtt legalább két nappal korábban fizessék be csekkjeiket a postán. A posta részére a jogszabály ugyanis maximum 2 napot engedélyez a befizetett összeg címzetthez történő átutalására.