Egyéni vállalkozó 2010. III. negyedévi adóelőlege

Nyomtatás PDF

2010.09.07, Kovácsné Álmosdy Judit, APEH

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét a vállalkozói bevételből az elismert és igazolt költségek levonásával állapítja meg.

Az egyéni vállalkozónak negyedévente vállalkozói adóelőleget kell fizetnie a vállalkozói jövedelme után. Ezeknek az előlegeknek a bevallása majd a 2010. évi jövedelemről készült bevallásban történik. Az adóelőleg megfizetésének határideje: a negyedévet követő hó 12-e.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49.§-ának (16) bekezdése szerint, a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó adóelőlegének alapja, az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes

- vállalkozói bevétel,

- az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költség (a vállalkozói kivétet is ideértve),

- az értékcsökkenési leírás időarányos része,

- és az egyéni vállalkozói tevékenység révén keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe vételével meghatározott vállalkozói adóalap.

Az így meghatározott adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja

a) a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelőleg(ek), valamint

b) az egyéni vállalkozót - az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján - a negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye

összegét azzal, hogy - ha az egyéni vállalkozó a "b" pont rendelkezését nem alkalmazza - a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget 2011-ben az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg.

A 2010-es évet átmeneti évnek tekintjük, amelyben csak a második félévben, - ezért csak 250 millió forint adóalapig érvényes ez a határérték, és kizárólag a július 1-től december 31-ig terjedő időszakra.

A 2010. évre vonatkozó átmeneti szabályokról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény az új 84/A.§ rendelkezik.

Eszerint 2010-ben a harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget - a már megfizetett adóelőleg figyelembevételével - az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől halmozott adóelőleg-alapnak

a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival (181 nap) arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra fennállnak;

b) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival (184 nap) arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre,

de együttvéve legfeljebb 300 millió (első félév 50 millió + második félév 250 millió) forintot meg nem haladó összegre.

Megjegyzem, hogy az első félévi 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételeit a kisvállalkozók zöme nem teljesíti, illetve nem tudja teljesíteni, ezért a 19%-os adókulcs lesz a jellemző az év 181 napjára vonatkozóan.

Példa:

Egy vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó adóalapjainak alakulása 2010-ben a következő:

I. negyedév 40.000

I. és II. negyedév együttesen (= I. félév): 100.000

I. - II. - III. negyedév együtt: 200.000

Éves adóalap összege: 400.000

Az előzőekben leírtak alapján megállapítható, hogy az adóelőleg meghatározása mindig göngyölítéses módszerrel történik, ami azt jelenti, hogy mindig az eltelt teljes időszakra számítjuk ki a vállalkozói személyi jövedelemadót, majd levonjuk belőle a tárgyévben eddig már befizetett adóelőlegeket, és a megmaradt pozitív különbözet jelenti az aktuálisan befizetendő részt.

Az első negyedévben példánk szerint (40.000 * 0,19=) 7.600 forint vállalkozói személyi jövedelemadót fizetett.

A második negyedév után a következő számítást végezte el:

- féléves adó megállapítása: 100.000 * 0,19 = 19.000

- a II. negyedév után befizetendő szja meghatározása: 19.000 - 7.600 = 11.400

A harmadik negyedév után a következő számítást kell elvégezni:

- ki kell számítani az I. - II. - III. negyedév együttes adóalapját (példánkban adott: 200.000),

- ezt az adóalapot meg kell osztani a 2010-ben érvényes két adókulcsnak megfelelő részre:

Ehhez meghatározzuk a két arányszámot a két félév naptári napjai szerint: első félévre 181 : 365 = 0,4959 és a második félévre 184 : 365 = 0,5041

Elvégezzük az összesített adóalap megosztását a két különböző adókulcshoz.

200.000 * 0,4959 = 99.180 adóalap az első félévi adókulcshoz

200.000 * 0,5041 = 100.820 adóalap a második félévi adókulcshoz

A kapott két adóalap összege természetesen megegyezik a tárgyidőszak teljes (200.000 adóalapjával.

- Meg kell határozni az I - III. negyedév egészére fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadót, amely két részből tevődik össze.

99.180 * 0,19 = 18.844

100.820 * 0,1 = 10.082

Összesen tehát 28.926 forint vállalkozói személyi jövedelemadó terheli az I - III. negyedévet.

- Ki kell számítani azt, hogy mennyi személyi jövedelemadót kell befizetnünk a III. negyedév után. Ennek göngyölítéses módszere az, hogy az előzőek szerint meghatározott adóból levonjuk azokat az adóelőlegeket, melyeket az I. és a II. negyedév után már befizettünk.

28.926 - 7.600 - 11.400 = 9.926

A IV. negyedév végén ugyanezt végig kell csinálni, csak akkor már az éves adóalappal (példánkban: 400.000) dolgozunk. Ezt kell megosztani a 0,4959-es és a 0,5041-es arányszámmal, ha a vállalkozás egész évben működött.

Felhívom a figyelmet arra, hogy az egyéni vállalkozó adózása sávosnak tekinthető abban az esetben, ha az adóalapja

- az első félévben meghaladja az 50 millió forintot, és mivel teljesíti az egyébként igen nehéz feltételeket, eddig az értékhatárig az első félévben is 10%-os vállalkozó személyi jövedelemadót fizethet; (50 millió felett az adó 19%)

- a második félévben az adóapja meghaladja a 250 millió forintot, akkor az adó az értékhatár feletti részre 19% lesz.

Részemről ilyen nagyságrendű egyéni vállalkozással ugyan húsz év alatt sem találkoztam, de mivel ez a szabályozás azonos a társasági adótörvényben foglaltakkal, így teremtik meg az azonos feltételeket a vállalkozások között.

Ugyan eddig még senki nem beszélt róla, de gondolni kell a tevékenységet kezdőkre és a tevékenységet befejezőkre is. Esetükben a naptári napok megosztása - a július 1 előtti és a július 1-től kezdődő részre - úgy történik, hogy a napok arányosítását végző törtszám nevezőjében (osztószám) nem a 365 nap szerepel, hanem azoknak a naptári napoknak a száma, amelyek során a vállalkozás működött. Ez konkrétan az egyéni vállalkozóként való bejelentkezés napját, illetve azt a napot jelenti, amikor a vállalkozó a megszűnését bejelenti. A számlálóban pedig le kell számolni azokat a napokat, amelyek során a vállalkozás június 30-ig működött, illetve július 1-től működött.

Rövid hírek

90 napig jár álláskeresési járadék

Elfogadta a parlament a közfoglalkoztatás átalakításáról szóló törvényjavaslatot, így a 90 napig jár csupán az álláskeresési járadék. A törvény jórésze szeptember 1-től, egyes pontjai pedig 2012. január 1-jétől hatályosak.