Egyéni vállalkozó 2010. III. negyedévi adóelőlege

Nyomtatás PDF

2010.09.07, Kovácsné Álmosdy Judit, APEH

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét a vállalkozói bevételből az elismert és igazolt költségek levonásával állapítja meg.

Az egyéni vállalkozónak negyedévente vállalkozói adóelőleget kell fizetnie a vállalkozói jövedelme után. Ezeknek az előlegeknek a bevallása majd a 2010. évi jövedelemről készült bevallásban történik. Az adóelőleg megfizetésének határideje: a negyedévet követő hó 12-e.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49.§-ának (16) bekezdése szerint, a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó adóelőlegének alapja, az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes

- vállalkozói bevétel,

- az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költség (a vállalkozói kivétet is ideértve),

- az értékcsökkenési leírás időarányos része,

- és az egyéni vállalkozói tevékenység révén keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe vételével meghatározott vállalkozói adóalap.

Az így meghatározott adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja

a) a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelőleg(ek), valamint

b) az egyéni vállalkozót - az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján - a negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye

összegét azzal, hogy - ha az egyéni vállalkozó a "b" pont rendelkezését nem alkalmazza - a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget 2011-ben az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg.

A 2010-es évet átmeneti évnek tekintjük, amelyben csak a második félévben, - ezért csak 250 millió forint adóalapig érvényes ez a határérték, és kizárólag a július 1-től december 31-ig terjedő időszakra.

A 2010. évre vonatkozó átmeneti szabályokról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény az új 84/A.§ rendelkezik.

Eszerint 2010-ben a harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget - a már megfizetett adóelőleg figyelembevételével - az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől halmozott adóelőleg-alapnak

a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival (181 nap) arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra fennállnak;

b) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival (184 nap) arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre,

de együttvéve legfeljebb 300 millió (első félév 50 millió + második félév 250 millió) forintot meg nem haladó összegre.

Megjegyzem, hogy az első félévi 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételeit a kisvállalkozók zöme nem teljesíti, illetve nem tudja teljesíteni, ezért a 19%-os adókulcs lesz a jellemző az év 181 napjára vonatkozóan.

Példa:

Egy vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó adóalapjainak alakulása 2010-ben a következő:

I. negyedév 40.000

I. és II. negyedév együttesen (= I. félév): 100.000

I. - II. - III. negyedév együtt: 200.000

Éves adóalap összege: 400.000

Az előzőekben leírtak alapján megállapítható, hogy az adóelőleg meghatározása mindig göngyölítéses módszerrel történik, ami azt jelenti, hogy mindig az eltelt teljes időszakra számítjuk ki a vállalkozói személyi jövedelemadót, majd levonjuk belőle a tárgyévben eddig már befizetett adóelőlegeket, és a megmaradt pozitív különbözet jelenti az aktuálisan befizetendő részt.

Az első negyedévben példánk szerint (40.000 * 0,19=) 7.600 forint vállalkozói személyi jövedelemadót fizetett.

A második negyedév után a következő számítást végezte el:

- féléves adó megállapítása: 100.000 * 0,19 = 19.000

- a II. negyedév után befizetendő szja meghatározása: 19.000 - 7.600 = 11.400

A harmadik negyedév után a következő számítást kell elvégezni:

- ki kell számítani az I. - II. - III. negyedév együttes adóalapját (példánkban adott: 200.000),

- ezt az adóalapot meg kell osztani a 2010-ben érvényes két adókulcsnak megfelelő részre:

Ehhez meghatározzuk a két arányszámot a két félév naptári napjai szerint: első félévre 181 : 365 = 0,4959 és a második félévre 184 : 365 = 0,5041

Elvégezzük az összesített adóalap megosztását a két különböző adókulcshoz.

200.000 * 0,4959 = 99.180 adóalap az első félévi adókulcshoz

200.000 * 0,5041 = 100.820 adóalap a második félévi adókulcshoz

A kapott két adóalap összege természetesen megegyezik a tárgyidőszak teljes (200.000 adóalapjával.

- Meg kell határozni az I - III. negyedév egészére fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadót, amely két részből tevődik össze.

99.180 * 0,19 = 18.844

100.820 * 0,1 = 10.082

Összesen tehát 28.926 forint vállalkozói személyi jövedelemadó terheli az I - III. negyedévet.

- Ki kell számítani azt, hogy mennyi személyi jövedelemadót kell befizetnünk a III. negyedév után. Ennek göngyölítéses módszere az, hogy az előzőek szerint meghatározott adóból levonjuk azokat az adóelőlegeket, melyeket az I. és a II. negyedév után már befizettünk.

28.926 - 7.600 - 11.400 = 9.926

A IV. negyedév végén ugyanezt végig kell csinálni, csak akkor már az éves adóalappal (példánkban: 400.000) dolgozunk. Ezt kell megosztani a 0,4959-es és a 0,5041-es arányszámmal, ha a vállalkozás egész évben működött.

Felhívom a figyelmet arra, hogy az egyéni vállalkozó adózása sávosnak tekinthető abban az esetben, ha az adóalapja

- az első félévben meghaladja az 50 millió forintot, és mivel teljesíti az egyébként igen nehéz feltételeket, eddig az értékhatárig az első félévben is 10%-os vállalkozó személyi jövedelemadót fizethet; (50 millió felett az adó 19%)

- a második félévben az adóapja meghaladja a 250 millió forintot, akkor az adó az értékhatár feletti részre 19% lesz.

Részemről ilyen nagyságrendű egyéni vállalkozással ugyan húsz év alatt sem találkoztam, de mivel ez a szabályozás azonos a társasági adótörvényben foglaltakkal, így teremtik meg az azonos feltételeket a vállalkozások között.

Ugyan eddig még senki nem beszélt róla, de gondolni kell a tevékenységet kezdőkre és a tevékenységet befejezőkre is. Esetükben a naptári napok megosztása - a július 1 előtti és a július 1-től kezdődő részre - úgy történik, hogy a napok arányosítását végző törtszám nevezőjében (osztószám) nem a 365 nap szerepel, hanem azoknak a naptári napoknak a száma, amelyek során a vállalkozás működött. Ez konkrétan az egyéni vállalkozóként való bejelentkezés napját, illetve azt a napot jelenti, amikor a vállalkozó a megszűnését bejelenti. A számlálóban pedig le kell számolni azokat a napokat, amelyek során a vállalkozás június 30-ig működött, illetve július 1-től működött.

Rövid hírek

Vállalkozóvá válási támogatás

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény értelmében támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, és rehabilitációs járadékban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.