REGULAR Könyvelő Iroda

Rehabilitációs hozzájárulás 2012.

Nyomtatás PDF

Vitathatatlan, hogy a megváltozott munkaképességű (egészségkárosodott) munkavállalók foglalkoztatása gazdásági érdekként is fontos. Foglalkoztatásuk elősegítésének egyik forrása a rehabilitációs hozzájárulásból befolyó összeg. Ezt az adónemet tekintjük át az alábbiakban röviden.

 

 A rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos szabályokat A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt. tv.) foglalja össze.

Fizetésére kötelezettek köre

A rehabilitációs hozzájárulás azt a munkaadót terheli, amely (aki) által foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát, tehát a kötelező foglalkoztatási szintet.

A létszám meghatározása

Létszámon a - Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti - tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni:

• a közhasznú munkavégzés, közcélú munkavégzés vagy közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalót,

• az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,

•  a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalót, ideértve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót is, és

• az Mt. 150. § (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót.

Kötelezettség éves összege

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a Flt. tv. 41/A. § (5) bekezdésben meghatározott rehabilitációs hozzájárulás (ennek összegét a költségvetési törvény határozza meg: 2011-ben 964.500 forint) szorzata.

Például:

1. Egy vállalkozás éves átlagos állományi létszáma 2011-ben 19 fő.
Rehabilitációs hozzájárulási kötelezettsége nincs.

2. Egy vállalkozás éves átlagos állományi létszáma 2011-ben 30 fő és 1 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatott.
Éves kötelezettsége: (30 x 0,05 – 1) x 964.500 = 482.250 forint. 

A jogszabály alkalmazásában megváltozott munkaképességű személy

Ez évtől a Flt. tv.42. §-a határozza meg (ezt megelőzően 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendeletben találtuk), hogy kit lehet azt előírás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek tekinteni.

E szerint megváltozott munkaképességű a munkavállaló, ha:

• munkaképesség-csökkenése - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, 2001. január 1-jét megelőzően vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-100 százalékos mértékű,

• egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékű,

•  a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy vakok személyi járadékában részesül,

• az Ftv. 23. § (1) bekezdés d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,

• külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre jogosult,

• siket vagy súlyosan nagyothalló, és halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy

• a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül,

• a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi négy órát eléri.

Széles Imre

Rövid hírek

2012-től szigorú dohányzást tiltó törvény lép életbe

Az Országgyűlés elfogadta a dohányzási törvény módosító javaslatát, amit a képviselők 271 igennel, 37 nemmel és 14 tartózkodás mellett hagytak jóvá. 2012. január 1-jétől nem lehet rágyújtani a munkahelyeken, éttermekben, a bárokban, de még a Parlamentben sem. A jogszabály bevezetését követően három hónap átállási idejük lesz a dohányosoknak, így csak 2012. április 1-től büntetik azokat,

akik a törvényt megszegik, és zárt térben rágyújtanak.

Jövő januárjától tilos dohányozni éttermekben, kocsmákban, bárokban, közintézményekben, munkahelyeken, vonatokon, buszmegállókban és gyalogosok által használt aluljárókban. Iskolák, gyermekjóléti intézmények és kórházak udvarán sem lehet rágyújtani.

A közforgalmú intézményekben való dohányzás megtiltása csak részben sikerült, ugyanis a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a kocsmák és éttermek kerthelyiségeiket kinevezhetik dohányzó résznek. A szállodáknak is van módjuk szivartermet kijelölni, azonban ott ételt és italt nem szolgálhatnak fel.

A börtönökben és pszichiátriai intézményekben kijelölt helyen zárt térben is lehet dohányozni, hogy kordában lehessen tartani a bezártság miatt felgyülemlett feszültséget.

A törvény betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ellenőrzi majd. A játszótereken és buszmegállókban a közterület-felügyelők is kiszabhatnak büntetést.

A bírság mértékét 20.000 forintról 30.000 forintra emelik jövőre.